Due to the relocation of our external warehouse the books and doctoral dissertations stored there, as well as the entire stock of the library's periodicals, will be unavailable until the beginning of January 2025. Many of our books are still available for loan and current literature can be found on the open shelves.

The Library will be closed on the 29th November 2024 due to an university event.

Amit az Egyetemi Könyvtárról tudni érdemes. A belső udvar medencéjéről.

A látvány többszörösen a múlté. Egyrészt mert a kert az épület fennállása óta folyamatos átalakulásban lévén afféle szerény házi kertből alakult lassan díszkertté, kövezett belsőudvarból hallgatók által is használt kerti pihenőhellyé. Egészen másként néz ki a képen, mint akár annak előtte, vagy akár ma. Másrészt meg a háttérben némileg takarva ugyan, de látható rajta az a medence/díszkútszerűség, amely 1930-tól volt az udvar része, és amelynek létrejötte a Ferenczi Zoltánt követő ambiciózus könyvtárigazgató Pasteiner Iván korszakát idézi. Pasteiner a menedzser típusú igazgatók sorába tartozott, nagy kapcsolatépítőként az esetek többségében a lehetőségek határáig elmenve igyekezett a könyvtárat, és annak épületét fejleszteni, modernizálni, ha sikerült (volna (!), ld. Györgyi Dénes-féle terv a belső udvarba álmodott süllyesztett olvasóterem építése tb.), bővíteni, vagy legalább díszíteni. Ennek a belső tereket is díszíteni vágyó szándéknak az egyik megvalósult részlete volt ez a harmincas évekbeli, nyolcszögletű, márvány „bassin”, amelynek létrejöttét egészen prózai okok tették szükségessé. (Gazd. Hivatal Mutatókönyve 1113/30-as tétel) Pasteiner úgy vélte, a zárt belsőudvar különösen nyáron meglehetősen száraz és rossz levegőjű, (átható ételszag lengi be!), utóbbinak a szomszédos Kárpátia étteremből (1877-től napjainkig szomszéd!) áradó tömény ételszag volt az oka. Azt remélte, hogy a csobogó víz enyhíthet ezen a helyzeten. A márvány díszkút pedig emelhet a könyvtári belsőudvar látványán. Az ügy iránt mutatott könyvtár igazgatói érzékenységben saját tapasztalatok is munkáltak. Pasteinert az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ igazgatójaként (1920-1935) szerzett addigi tapasztalatai motiválhatták. A központ irodája (azt megelőzően pedig az ifjú házasember első önálló pesti lakása) ugyanis a belső udvarra nyíló hátsó épületrészben a volt Kudora-féle őri lakásba került, jelentős a belső udvaron keresztül zajló ügyfélforgalommal.

Igazságtalanok lennénk Pasteinerrel, ha csak e fenti szépészeti jellegű erőfeszítéseiről emlékeznénk meg és arról a rendkívüli nagyvonalú, gyakorlatilag 1944-ig rendületlenül tartó belső átalakításról, fejlesztésről, tatarozásról, amelynek köszönhetően az épület a negyvenes évek közepére lényegében teljesen vagy majdnem teljesen fel lett újítva, egy szót sem ejtenénk.  Az átfogó épületkorszerűsítés az 1929-es évben vette kezdetét és a Gazdasági Hivatal mutatókönyve szerint az alábbi nagy volumenű munkálatokra terjedt ki (Megjegyzés: a teljesség igénye nélküli lista következik! A mutatókönyv mindössze az irattételszám/év megjelölést rögzített, maguk az iratok már nincsenek meg.):

  • Az olvasóterem üvegtetejének javítása, tisztítása (1929),
  • az épület homlokzatának rendbe hozatala ( 1929),
  •  az olvasóterem asztalos munkálatainak elvégzése (1929),
  • kapubejáratok átalakítása ,
  • tatarozási munkálatok az épület egészén (1929-1935),
  • bejárati kapualjak faburkolatának javítása (1930),
  • gázvezetékek felújítása (1930),
  • sgrafittok restaurálása (1930),  
  • ablak-, és nyílásszerkezetek felújítása (1930),
  • pincehelyiségbeli  irattár kialakítása (1931),
  • csatorna-rendszer felújítása (1932),
  • lift (személy-, és teherlift beépítés, felújítás 1933, 1935-37),
  • gőzkazánok felállítása, kürtők felújítása (1934),
  • illemhelyek bővítése, felújítása (1933-35),
  • fűtőkészülékek cseréje (1935),
  • elektromos bővítés (1935),
  • jubileumi tatarozások (1935)
  • raktárátalakítás (1936)
  • üvegbeton mennyezet (1937)
  • gumipadló (linóleum) borítás hivatali és olvasótermekben (1936-37),
  • pinceablakok külső rácsainak kialakítása, portásfülke vasablakai (1937),
  • raktári vasajtók cseréje, gáz-és szilánkbiztos acélajtók beépítése (1937),
  • csőposta-berendezés üzembe helyezés, karban tartás (1937, 1942-1943),
  • tölgyfakapu beépítése (1937),
  • telefon-állomások (1934-1937)  kialakítása,
  • minden nemű épület- és bútorasztalos munkálatok az olvasóteremben  (1937),
  • „pontos idő” mérő készülék felállítása (1937),
  • lépcsőházi ablakok kialakítása (1937),
  • új tűzbiztos födémek kialakítása (1940), vészátjáró, óvóhelyépítés, kútépítési engedély (1944)

A nyilvános pályázaton felújítási megbízást elnyerő rangos cégek listája pedig ismét csak a teljesség igénye nélkül: Fischer és Hartmann /üvegbeton technika, Ganz és Társa, Haas és Somogyi cég/lépcsőházi ablakok készítése , Wertheim F. és társa cég/felvonók tervezése, kivitelezése,  Lingel Károly és fia cég, iroda és egyéb bútorzat, Rotor lift cég/ csőposta tervezése, kivitelezése,  Dial cég/ telefon állomások tervezése, kivitelezése, a tatarozás kisebb belső átalakítások kivitelezése, Lehotzky István építőmester, Sorg Antal Építőipari Rt, Seenger cég/kőszobrászat

A képen látható márvány díszkútra visszatérve: tartja magát egy időről-időre  rendre felbukkanó hír, hogy lóval érkező jelesebb vendégek alkalmanként ide kötötték volna a jószágot, de ezt az állítást, bizonyíték hiányában, egyelőre a könyvtári „házi legendárium” regényes lapjaira kell utalnunk.

Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár