Due to the relocation of our external warehouse the books and doctoral dissertations stored there, as well as the entire stock of the library's periodicals, will be unavailable until the beginning of January 2025. Many of our books are still available for loan and current literature can be found on the open shelves.

The Library will be closed on the 29th November 2024 due to an university event.

Kis-Halas Judit: A „Mennyei Orvos Asszony gyűdi Apothékája” - előadás a Szekfű Gyula Könyvtárban

A Magyar Hagiográfiai Társaság tisztelettel meghív minden érdeklődőt 
Kis-Halas Judit ["Kelet-Nyugat" Kutatócsoport] A „Mennyei Orvos Asszony gyűdi Apothékája” A gyógyítás egyházi szférája egy 18. századi kegyhely tükrében című előadására.
 

 

 


Időpont: 2020. FEBRUÁR 24., 17:00

Helyszín: ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára (Múzeum körút. 6-8. 1. em. 115.)
 

 

 


A „Mennyei Orvos Asszony gyűdi Apothékája”
A gyógyítás egyházi szférája egy 18. századi kegyhely tükrében
Kis-Halas Judit

A Siklós várától alig két kilométerre fekvő, teljes egészében reformátusok lakta Gyűd a 17. század végén, a török elleni felszabadító harcokat követően vált a Mária-tisztelet egyik dél-dunántúli központjává. A 18. században a kegyhelyet gondozó ferences szerzetesek több mint 337 csodás gyógyulás és megmenekülés történetét jegyezték fel a Historia Domusban, amelyekből két latin nyelvű csoda-lista, egy németül íródott mirákulumoskönyv kézirata, valamint egy püspöki vizitációt követő vármegyei vizsgálat csodákat is tartalmazó jegyzőkönyve maradt ránk. A mirákulumjegyzékek, valamint a gyűdi és a siklósi rendházból fennmaradt további írott vagy nyomtatott források (prédikációgyűjtemények, szertartáskönyvek) és tárgyi emlékek (hálatárgyak, ex-voto képek, oltárképek, stb.) alapján ismertetem a gyűdi mirákulum-történetek betegség-csoportjait, a csodás gyógyulások résztvevőit (a betegeket), a kegyhely által kínált szakrális gyógymódokat, és végül a csodás gyógyítás szereplőit: Szűz Máriától az orvosdoktorokig. Az előadás második részében a gyűdi csoda-elbeszéléseken alapuló esettanulmányokat mutatok be. A pestisről szóló történetek példáján arról beszélek, hogy milyen megoldásokat kínált a szakrális medicina a járványra, mint össztársadalmi krízishelyzetre. Az ún. „életjel” (Lebenszeichen) -jelenség apropóján e középkortól fogva ismert csodatípus barokk kori szerepét, helyi társadalmi kontextusát tárgyalom az erre vonatkozó gyűdi csodatörténetek segítségével. Végül a boszorkányság és az egyházi orvoslás interferenciáit veszem sorra a boszorkányrontásként értelmezett esetek kapcsán.