Hagyományainkhoz híven idén is csatlakoztunk a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatához, melynek keretében Kopernikusz-emlékkiállítás nyílt, valamint kézműves foglalkozással, koncertekkel, épületsétákkal, tárlatvezetésekkel, kalligráfiai workshoppal és restaurátorműhely-bemutatókkal vártuk az érdeklődőket. 

A program nyitányaként az ELTE „Eötvös” Művészeti Együttes tagjaiból álló vonósnégyes koncertje csendült fel az aulában, Mozart, Telemann, Elgar és Mendelssohn darabjaiból összeállított válogatással.

Az érdeklődők épülettúráinkon keresztül betekintést nyerhettek a könyvtár történetébe és műemléképületének termeibe, megismerkedhettek a restaurálás folyamatával, muzeális gyűjteményünk érdekességeivel, Eötvös Loránd életével és munkásságával, valamint egyedi keményfedeles könyvecskéket készíthettek. Rendezvényünk alatt a Nagyolvasóban a Sabbathsong Klezmer Band szólistáinak és Lisztes Jenő világhírű cimbalomművésznek Több, mint klezmer a Múzeumok Éjszakáján című koncertjén vehettek részt vendégeink.

Az idei rendezvénysorozaton „Aki kimozdította a Földet a helyéről” – Kopernikusz-emlékkiállítás bemutatására is sor került. A látogatók a tárlat alapján érdekes kvízt tölthettek ki, könyvjelzőket színezhettek, könyvtári kirakójátékunk segítségével felépíthették könyvtárpalotánkat és fragmentumaikból ismét összeállíthatták kódexlapjainkat

Kopernikusz-emlékkiállításunk 2024. szeptember 10-éig, hétköznapokon 10.00 és 15.00 óra között látogatható. Jelentkezni a titkarsag@lib.elte.hu e-mail címen lehet.

Nagy Iván genealógus, történész, könyvtárunk egykori munkatársa 200 évvel ezelőtt, 1824. június 18-án született Balassagyarmaton. 1855 és 1870 között az Egyetemi Könyvtár munkatársa volt előbb könyvtártisztként, majd 1859-től első őrként. Könyvtárosként részt vett az alapkatalógus készítésében és az olvasószolgálat ellátásában, emellett jelentős tudományos tevékenységet is folytatott: könyvtárunk kézirattárából több 16-17. századi forrást publikált, 1857 és 1868 között pedig megjelentette tizenkét kötetes főművét Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal címmel.

Az évforduló napján a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumában ünnepélyes keretek között megkoszorúzták Nagy Iván szobrát, majd Nagy Iván életével, munkásságával, hagyatékával kapcsolatban lévő intézmények képviselőinek megemlékezései és köszöntői hangzottak el. A rendezvényen az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár is megemlékezett a neves kutatóról Balassagyarmat város, Horpács község, a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Vármegyei Levéltára, az ELTE BTK Történeti Intézet Művelődéstörténeti Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Váci Egyházmegye, Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlése, az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Örökség Intézete mellett. A rendezvényt a Nógrád vármegyei levéltárosok által tartott interaktív családfakutatási előadás zárta.

A Múzeumok Éjszakája programsorozata miatt az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár könyvtári szolgáltatásai 2024. június 22-én (szombaton) nem elérhetőek. Örömmel várunk minden érdeklődőt 15.00 órától kezdődő programjainkon.

Rendezvényünkről további részletek honlapunkon, a Múzeumok Éjszakája hivatalos oldalán és itt találhatók. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk könyvtárunkban!

Az MTMT nyilvános felületén elérhető értékelő táblázatok (összefoglaló táblázat, szakterületi táblázat) kritériumai is aktualizálásra kerültek, így a hatályban lévő előírások szerinti adatokat mutatják.

Az ott elérhető táblák tehát ismét használhatóvá váltak, tartalmuk megegyezik az MTMT oldalán, illetve az MTMT Support felületén elérhetőkkel. A rendszerben riportsablonok segítségével letölthető táblázatok aktualizálása megszűnt, a továbbiakban az MTMT weboldaláról vagy a Support felületről tölthetők le a táblák.

2024. június 12-én nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum Szépvilág – Divat és kultúra a reformkori Pesten című kiállítása, amelyen az ELTE Egyetemi Könyvár és Levéltár állományából kölcsönzött George Sandot ábrázoló rézmetszet is megtekinthető. A kiállítás az 1840-es évek öltözködésének, társaséletének, sajtó- és irodalmi nyilvánosságának viszonyát vizsgálja. A megnyitón Dr. Török Petra mb. főigazgató köszöntötte a közönséget. A kiállítást Fábri Anna irodalom– és művelődéstörténész nyitotta meg, majd ruhaperformansz kísérte az eseményt. A kiállítás 2025. március 31-ig látogatható.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) megállapodott arról, hogy az OSZK csaknem 200 ezer ELTE-s, papíralapú doktori disszertációt és szakdolgozatot digitalizál 2027-ig. Az erről szóló dokumentumokat Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója, Borhy László, az ELTE rektora, valamint Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója írta alá az egyetem rektori hivatalában.

Az együttműködés célja, hogy az ELTE modern, digitális formában hozzáférhetővé tegye a dokumentumokat az egyetemi polgárok számára, támogatva ezzel a jövőbeli mesterségesintelligencia-alapú innovációkat és elemzéseket is.

Az ELTE, Magyarország legnagyobb egyeteme kiemelkedő szellemi- és adatvagyont őriz, ennek része az a mintegy 186 ezer papíralapú doktori disszertáció és szakdolgozat, amelyeket egy állapotfelmérés után az OSZK önt digitális formába.

Ez az OSZK történetének legnagyobb volumenű digitalizálási megállapodása, amelynek eredményeként 2027-ig több mint tízmillió oldalnyi dokumentum válik kutathatóvá – fogalmazott az aláírás után Rózsa Dávid. Borhy László szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem óriási szellemitermék-kibocsájtással rendelkezik, a megállapodásnak köszönhetően ez tudásanyag végre méltó módon hozzáférhetővé és kutathatóvá válik.

Az OSZK online tartalomszolgáltatásának egyik alappillére Közép-Európa legnagyobb és legjelentősebb digitalizáló központja, amely üzemszerű, tömeges és teljes körű digitalizálást tesz lehetővé. Az ezer négyzetméteres központ eszközparkjának kapacitása tavaly meghaladta az évi 13 millió levilágított oldalt. A nemzeti könyvtár számára kiemelten fontos, hogy digitalizáló kapacitásait közhasznú projektek szolgálatába állítsa. Az együttműködés révén az ELTE hallgatói és kutatói korszerű formában férhetnek hozzá az intézmény gazdag tudásbázisához, támogatva ezzel a tudományos kutatást és az innovatív technológiai fejlesztéseket.

Forrás: OSZK

Az MTMT Repozitóriumminősítő Szakbizottsága a benyújtott minősítési kérelmek alapján tanúsítványt adott ki az Elpis Filozófiatudományi Folyóirat részére.

Az Elpis folyóirat 2007-ben jött létre, 2017 óta mint Elpis Filozófiatudományi Folyóirat, az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola Open Access, lektorált, időszaki lapja működik. A periodika a Magyar Tudományos Akadémia által elismert: szerepel a II. Osztály Filozófiai Bizottságának elfogadott folyóiratlistáján is. 

A folyóirat elsődleges célkitűzése a tehetséggondozás, fórumot biztosítani a filozófia területéhez tartozó fiatal kollégák számára; valamint, hogy a magyar filozófiai könyvek számára értő recepciót biztosítsanak, illetve hasábjaikon aktuális problémákat tárgyaló filozófiai vitákat ösztönözzenek.

A minősítési protokoll online adatbázis alapú szoftverben (is) közreadott, Open Access (nyílt hozzáférésű), ill. késleltetett Open Access publikációs modell szerint megjelenő folyóiratok publikálási gyakorlatának minősítésére szolgál. Az eljárás során vizsgálják a folyóirat minőség-ellenőrzési folyamatát (peer review), valamint a potenciális szerzők és olvasók tájékoztatásának gyakorlatát. A minősítés célja, hogy támogassa a szerkesztőségek munkáját, elősegítse a hazai webes folyóiratok egységes működésének kialakítását, ami biztosítja a cikkek bibliográfiai adatainak MTMT-be való gépi adatfeltöltését is.

Jelenleg 21 folyóirat rendelkezik ilyen minősítéssel, és ebből 6 az ELTE Bölcsészettudományi Karához kötődik.

Szívből gratulálunk a folyóirat szerkesztői bizottságának, valamint a folyóiratokban publikált szerzőknek, és kívánunk további sikereket a tudományos munkásságukhoz!

Forrás: 
Minősített folyóiratok
Repozitóriumminősítő Szakbizottság
Webes tudományos folyóiratok MTMT minősítése

A hónap műtárgya – Az ELTE alapításának 350. jubileumára kiadott emlékérem

Egyetemünket Pázmány Péter 1635-ben Nagyszombatban (ma Trnava, Szlovákia) alapította meg, a kerek évfordulókra 1935 óta emlékérmeket készít intézményünk, valamint a kapcsolódó szakmai szervezetek. 1985-ben, az alapítás 350. évfordulójára például a hazai darabok mellett a Szlovák Numizmatika Társaság is készített egy emlékérmet.

Az emlékérem előlapján Nagyszombat látképe szerepel madártávlatból, a nagyszombati jezsuita templommal és a mellette lévő egyetemi épületekkel a középpontban. Felső részén felirat: "UNIVERSITAS TYRNAVIENSIS 1635-1985" Hátlapján sávok osztják három gyűrűre az éremképet, középen Krisztus-fej látható. A legbelső gyűrűben oszlopokkal elválasztott mezőkben alfa és omega jel, nap és hold, valamint "R" és "T" betűk. Következő sávban: "POBOČKA TRNAVA SNS" felirat. Legszélsőben "350 VÝROČIE ZALOŽENIA UNIVERZITY" kezdetű felirat. A nagyszombati egyetem alapításának 350. jubileumára kiadott emlékérem.

A 2020-ban megalakult egyetemi örökségkoordináció elnevezésű szakmai hálózatunk célja, hogy fejlesszük az egyetem tulajdonában álló értékes kulturális örökség kezelésének és állományvédelmének módját, valamint láthatóvá tegyük mind az egyetem polgárai, mind a nagyközönség számára. A szakmai hálózatba az egyetem szinte minden szervezeti egysége delegált képviselőt, így a közös munka mellett szakmai kirándulások keretében törekszünk arra, hogy megismerjük egymás gyűjteményeit is.

2024. június 3-án egyetemünk gyűjteményi koordinátorai Tatára utaztak, ahol tartalmas szakmai programokon vettek részt. A délelőtt folyamán Kürthy Dóra, a Kuny Domokos Múzeum geológus munkatársa és igazgató-helyettese fogadta a csoportot. Miután bemutattuk egymásnak a két intézmény működését, lehetőségünk volt megtekinteni A tatai őstenger csodálatos (élő)világa című színes tárlatot, valamint az Élet és halál a török korban című vándorkiállítást.

Délután Szente Istvánnal, a Tatai Geológus Kert vezetőjével sétáltuk körbe a több mint három hektáron elterülő természetvédelmi területet. A Kálvária-domb lábánál kialakított kert alapítása Fülöp József, egyetemünk egykori rektorának nevéhez köthető, kutatóháza és emléktáblája a mai napig látható. A szakvezetés során páratlan kőzettani és őslénytani érdekességekkel ismerkedtünk meg, de jutott idő a kert botanikai sokszínűségének felfedezésére is.

A magyarországi felsőoktatási intézményekben egyedülálló szakmai hálózatunkról itt olvashat bővebben.