Sikeresen zárult a 150 éves könyvtárpalota ünnepi konferenciája az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban.
A jubileumi rendezvény nyitó eseményeként az Eötvös Loránd Tudományegyetem képviseletében Dr. Darázs Lénárd rektor és Dr. Scheuer Gyula kancellár, valamint a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium részéről Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár tartottak köszöntőt.
A jubileumi rendezvény alkalmából összegyűlt 140 fős közönséget Dr. Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntötte, felidézve a könyvtárpalota 1876-os felavatásának ünnepi eseményét, melyen Than Károly, az egyetem akkori rektora és Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter is beszédet tartott. Kiemelte az egyetem progresszív szerepét a magyar felsőoktatás, a kultúra, a hazai pedagógusképzés és a közoktatás terén, hangsúlyozva, hogy az Egyetemi Könyvtár palotája az ELTE történelmi, kulturális, tudományos, művelődési szerepét egyaránt szimbolizálja. Dr. Scheuer Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kancellárja köszöntőjében a kulturális és digitális tudásvagyon mellett a könyvtár falai között dolgozó munkatársak hatékony munkájára hívta fel a figyelmet. Dr. Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár az ország első és évszázadokon át egyetlen állami egyetemi könyvtárának otthonában, Magyarország első, kifejezetten könyvtári célra tervezett és épített palotájában az állam mai szerepvállalásáról szólva kifejtette, hogy elsődlegesen az egyetem működéséhez való méltó keret biztosítása a küldetése.
Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária főigazgató nyitó előadásában utalt rá, hogy az idén 465 éves Egyetemi Könyvtár küldetését első állami fenntartású nyilvános könyvtárként már Mária Terézia 1777-ben az egyetemi tudásvagyon nyílt hozzáférésének biztosításában, s a kezdeti nemzeti könyvtári feladatok ellátásában határozta meg.
Az intézménynek otthont adó és az egyetem megtestesítette tudományt minden részletében szimbolizáló, ikonikus palotát Szkalniczky Antal (1836–1878) építész tervei alapján 1876-ban adták át, melyet a folyamatosan bővülő tudományos gyűjtemény elhelyezése, valamint az egyetemi hallgatók számának dinamikus növekedése közel 120 éve komoly kihívás elé állít. Ma, a digitalizáció és mesterséges intelligencia korában az épület rendeltetése elsősorban az, hogy a hallgatók számára komplex tanulási környezetet biztosíthasson, melyre való igényt jól jelzi, hogy ma többen használják ugyanazt a teret, mint bármikor korábban.
Dr. Sisa József kutatóprofesszor előadásában Szkalniczky Antal életművét és tervezői elgondolásait méltatva, a könyvtárépületet mint műalkotást állította középpontba. Kovács Dániel művészettörténész a könyvtárépület 20. századi változásait mutatta be egykorú példákkal szemléltetve, Péterffy Miklós és Dőry Bálint építészek pedig az Egyetemi Könyvtár épületének bővítési víziótervét vázolták fel, nyitott, a közterekkel szabadon kapcsolódó új közösségi és tanulási terekkel, melyek elegáns, a ház eredeti kialakítását is előhívó és megidéző, de kortárs és kreatív választ adnak a 120 éve fennálló helyszűkére.
A konferencián hivatalosan is megnyílt interaktív installáció, néhány érdekes, az épület történetéhez és a benne zajló élethez kapcsolódó érdekességgel szolgál.
A nyílt tudományos infrastruktúra és a kutatástámogatás meghatározó szereplőjeként az intézmény továbbra is nyitott helyszínt biztosít az elmélyült tanuláshoz, ugyanakkor közösségteremtő célokat is szolgál, ezért – a hallgatói igényekre reagálva – került sor a nemzetközi hallgatók inklúziós projektjének keretében létrehozott BoYL közösségi tér átalakítására és két újabb helyiség megnyitására, mellyel további 30 férőhellyel bővült az egyetemi polgárok rendelkezésére álló terület. Az új közösségi terek ünnepélyes átadásánál Zubreczki Dávid mondott köszöntőt. Örökség és jelenlét – Ember és emlékezet egy 150 éves térben címmel Csikós Márta fotókiállítását, melyben az épület és a könyvtár működését mindennapi munkájukkal biztosító munkatársak kerültek fókuszba, Lakos Gábor, a HVG fotóriportere nyitotta meg.
