Próbahozzáférés az EBSCO két adatbázisához – MLA International Bibliography with Full Text és MLA Directory of Periodicals

Az EBSCO Information Service tesztelési lehetőséget biztosít két adatbázisához:

  • MLA International Bibliography with Full Text
  • MLA Directory of Periodicals

Az adatbázisok korlátozás nélkül használhatók ELTE IP-címről, a távoli hozzáférés Shibboleth-azonosítást követően, illetve hallgatók esetében a Stunnel-, oktatók és ELTE-alkalmazottak esetében pedig a VPN-szolgáltatás használatával is lehetséges.

A próbahozzáférés 2022. március 10-ig tart. Az adatbázisokat az EBSCO Host platformon keresztül érhetik el.

Az MLA International Bibliography with Full Text a nyelv, az irodalom, a nyelvészet, a retorika és kompozíció, a folklór és a film tanulmányozásának indexét ötvözi több mint 1000 folyóirat teljes szövegével, köztük számos vezető publikációval ezen a területen. A Modern Language Association (MLA) által készített nemzetközi bibliográfia a 20. század elejétől napjainkig terjedő tudományos publikációkat fedi le, beleértve a folyóiratcikkeket, könyveket, könyvcikkeket, sorozatokat, fordításokat, tudományos kiadásokat, webhelyeket és disszertációkat. Az adatbázis tartalmazza az MLA Directory of Periodicalst és az MLA Thesaurust is, amely több ezer tárgyszóból és személynévből álló szabadalmazott, kereshető gyűjtemény.

A Modern Language Association (MLA) által készített MLA Directory of Periodicals több ezer folyóiratról és könyvsorozatról nyújt részletes információkat az irodalom, a nyelv, a nyelvészet, a film, a retorika és a zeneszerzés, valamint a folklór területén. A rekordok tartalmazzák a publikáció részleteit, elérhetőségét, a publikálási követelményeket és a szerkesztői szabályzatokat, előfizetési feltételeket, elektronikus elérhetőséget és hirdetést, valamint hasznos statisztikákat – többek között a példányszámot, a benyújtott és megjelent cikkek átlagos számát, a benyújtástól a döntésig, valamint a döntéstől a megjelenésig eltelt időt. Az MLA International Bibliographyban indexelt összes folyóirat és könyvsorozat szerepel a címtárban.

Illusztráció szerzője, forrása:
https://www.ebsco.com

Egyetemi örökségünk – Elérhető a könyvtár új naptára

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2022. évi naptára az Eötvös Loránd Tudományegyetem néhány kiemelt tárgyi kulturális örökségét mutatja be, mely méltán számíthat nemcsak az egyetem, hanem a nagyközönség figyelmére is.

Az ELTE birtokában lévő kulturális vagyon feltérképezésére és láthatóvá tételére hosszú távú programot dolgoztunk ki, amely az Egyetemi Könyvtár és Levéltár szakmai irányítása mellett a gyűjtemények őrzőinek együttműködésével valósul meg. A naptár lapjai betekintést nyújtanak az egyetem muzeális gyűjteményeinek és kulturális javainak sokszínűségébe. Naptárunk elektronikus változata itt tölthető le.

A naptár elkészítésében közreműködött Bergmann Krisztina, Bodó Attila, Felkerné Kóthay Klára, Juhász Lajos, Kovács József, Mohay Péter, Molnár Bianka, Papp László, Schlay Georgina, Szente István, Török Júlia Katalin, Vrabély Márk, dr. Szabó Panna, Gedai Csaba, Hegyesi Eszter, Képessy Bence, Kuttner Ádám, Orbán Éva és Acsai János. A reprezentatív falinaptár a Miniszterelnökség fejezetet irányító szerve alatt a Nemzeti Együttműködési Alap, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány támogatásával jelent meg. Felelős kiadó: Dr. Kiszl Péter.

Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány támogatási lehetőségeiről honlapunkon, könyv-örökbefogadási programunkról pedig itt talál bővebb információkat!

 Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség és Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. logója

​ ​​

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE Rektori Kabinet

Eredeti oklevelek gyűjteménye – Diplomatarium autographum

A 19. század végén a Könyvtár őrizetében lévő kéziratokból egy új gyűjteményt hoztak létre, amelybe az eredeti jogbiztosító okleveleket sorolták. Összesen 60 oklevél tartozik a gyűjteménybe, amelynek többsége 1526 előtt készült. A középkori oklevelek eddig is elérhetők voltak az EDIT-ben, most azonban a teljes sorozat, azaz az 1527 és 1808 között készült kiadványok is megtekinthetők.

EDIT-elérés

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE EKL

Mozaikok az ELTE örökségéből – 2022. január

A hónap műtárgya: A zöld varangy

Zöld varangy maradványa Szurdokpüspöki (Mátra) középső miocén korú, azaz mintegy 13 millió éve lerakódott kovaföldrétegeiből. A kőzetlap magassága 9 cm.

A példány közel teljes csontváza egy békának, amely nagy valószínűséggel fosszilis képviselője a ma Közép- és Kelet-Európában, valamint a Balkán-félszigeten élő zöld varangynak (Bufo viridis Laurenti, 1768, más néven Bufotes viridis). A csontok túlnyomó része, beleértve a koponyáét is, a rendelkezésre álló kovaföld (más néven diatoma-föld vagy diatomit) lapon őrződött meg, és csak néhány esetében kell pusztán azok lenyomatára hagyatkozni. Feltehető, hogy a csontváz fiatal példányé.

A zöld varangy fosszilis maradványai a szurdokpüspöki kovafölddel geológiailag többé-kevésbé egykorú rétegekből előkerültek már Ausztriából, Németországból, Olaszországból, Romániából és Spanyolországból is. Ez utóbbi helyeken azonban csak izolált csontokat találtak (a gerincesek váza rendszerint szétesik a végleges betemetődés előtt). Ezért a szurdokpüspöki példány méltán tekinthető kivételes leletnek.

Kivételes megtartása a diatomit-rétegsor különleges lerakódási körülményeinek köszönhető. A középső miocén folyamán az akkor születő, és ma a Mátrát alkotó vulkánokhoz kapcsolódóan kovasavban gazdag oldatok jutottak a környező víztömegekbe, kedvező körülményeket teremtve a kovamoszatok (diatomák) számára, amelyek felhalmozódott vázából létrejött a kovaföld-rétegsor. Amint azt némelyik réteg finoman lemezes szerkezete és a gerinces állatok, leggyakrabban halak megőrződési módja jelzi, az egykori fenéken nem éltek aljzatlakó szervezetek, így dögevők sem. A környezet élettelenségének az oka minden bizonnyal a kovamoszatok tömeges elszaporodása volt, ami időnként megmérgezte a fenékvizeket.

 

Szente István, főmuzeológus
ELTE Tatai Geológus Kert

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE

Az egyetemen elérhető adatbázisok 2022-ben

Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) portfóliójából az ELTE 2022-ben a következő adatbázisok előfizetését tervezi (amíg az EISZ Iroda nem folytatott le minden közbeszerzési eljárást és kötött meg minden megállapodást a szolgáltatókkal, addig a lista ideiglenesnek tekintendő):

  • ACM Digital Library
  • Akadémiai Kiadó Folyóiratcsomag
  • Akadémiai Kiadó Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MeRSZ)
  • Akadémiai Kiadó Szótárai
  • Cambridge Full Collection
  • Clarivate Analytics – Web of Science Core Collection
  • Clarivate Analytics – Journal and Highly Cited Data (JHCD)
  • Clarivate Analytics – InCites
  • De Gruyter Complete Package
  • EBSCO – Academic Search Complete
  • EBSCO – Legal Source
  • Elsevier – ScienceDirect
  • Elsevier – Scopus
  • Elsevier – SciVal
  • The Case Journal
  • IEEE
  • JSTOR Essential Collection
  • Kossuth Kiadó
  • L’Harmattan Digitális Adatbázis
  • MathSciNet
  • OUP Arts & Humanities Collection
  • OUP Social Sciences Collection
  • Sage Premier Package
  • SciFinder-n
  • Springer Nature – Springer Journals (SpringerLink) + Nature
  • SZAKTÁRS – Attraktor Kiadó
  • SZAKTÁRS – Balassi Kiadó
  • SZAKTÁRS – Gondolat Kiadó
  • SZAKTÁRS – Kalligram Kiadó
  • SZAKTÁRS – Kortárs Kiadó
  • SZAKTÁRS – Kriterion Kiadó
  • SZAKTÁRS – Kronosz Kiadó
  • SZAKTÁRS – Mentor Könyvek Kiadó
  • SZAKTÁRS – Múlt és Jövő Kiadó
  • SZAKTÁRS – Napvilág Kiadó
  • SZAKTÁRS – Osiris Kiadó
  • SZAKTÁRS – Szaktudás Kiadó
  • SZAKTÁRS – Szent István Társulat
  • SZAKTÁRS – Tinta Könyvkiadó – SzakKönyvTár
  • Typotex – Interkönyv
  • Wiley Online Library Full Collection

Az adatbázisok az egyetem teljes IP-tartományában elérhetők, távoli hozzáférés hallgatók számára a Stunnel-szolgáltatáson, az egyetem alkalmazottai számára Stunnel- és VPN-szolgáltatáson keresztül lehetséges.

Az adatbázisok tartalmáról és elérhetőségéről részletesebb információkat az EKL honlapján az Adatbázisok menüpontban találhatnak.

A nem EISZ-en keresztül előfizetett adatbázisok a következők:

Az ELTE ÁJK IP-tartományából elérhető adatbázisok (további információval az ELTE ÁJK kari könyvtárosai szolgálhatnak):

  • Oxford University Press - Law Collection
  • Mohr Siebeck
  • Duncker&Humblot
  • EBSCO – Political Science Complete
  • Nomos eLibrary – Nomos

Az egyetem teljes IP-tartományában elérhető adatbázisok (további információval az ELTE BTK kari könyvtárosai szolgálhatnak):

  • CNKI CAJ – Chinese Academic Journals
  • Supplementum Epigraphicum Graecum Online
  • Arcanum Digitális Tudománytár

2021. december 31-ével megszűnt előfizetések:

  • Oxford University Press – full package
  • Gale Reference Complete
Illusztráció szerzője, forrása:
https://pixabay.com

IEEE Electronic Library (IEL)

Az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) non-profit szervezetként a világ egyik vezető intézménye a technológiai kutatások és fejlesztések terén.Az IEEE Xplore Digital Library a villamosmérnöki tudományok, az elektronika és az informatika területén megjelent kurrens tudományos szakirodalomhoz nyújt hozzáférést. Az IEEE teljes szövegű műszaki adatbázisa a folyóiratokon kívül könyveket, műszaki leírásokat és konferenciaanyagokat tartalmaz, összesen 198 folyóirat és 4000 könyv tel-jes szövege érhető el az IEEE Xplore platformon.

Elsevier - Scopus

Az Elsevier kiadó bibliográfiai adatbázisa feldolgozza minden tudományterület legfontosabb folyóiratait, könyveit és konferenciaanyagait. Elsősorban tudománymetriai kutatásokra és szakirodalom keresésére alkalmas. Segítségével meg lehet találni az egyes kutatókra történő hivatkozásokat, illetve az egyes kutatócsoportok és –intézetek nemzetközi tudományos világban elfoglalt pozíciója is megállapítható.

Nomos

A Nomos eLibrary könnyű hozzáférést biztosít a vezető kiadók, Nomos, Academia, C. H. Beck, Ergon, Facultas, Kommunal- und Schul-Verlag, Psychosozial, Reimer, Velbrück és Wallstein kiemelkedő tudományos publikációihoz. A témái közé tartozik a jog, a politika, a közgazdaságtan, a média- és kommunikációtudomány, a történelem, a szociológia, az oktatáskutatás, a kultúratudomány, az EU-tanulmányok, az egészségtudomány, a filozófia és a vallás.