Digitalizált nyomtatott források
Almanach
Az egyetemi almanachok, évkönyvek az intézmény dolgozóinak, oktatóinak és hallgatóinak nevét és adatait tartalmazzák. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem almanachjai 1830-tól maradtak fenn az 1992/1993. tanévig. Címük és tartalmuk az idők során többször változott:
- „A Magyar Királyi Tudományegyetem személyzete” címmel 1830 és 1870 között jelent meg német és latin nyelven.
- 1871-től „A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-egyetem almanachja” címmel magyar nyelven jelent meg minden évben,
- majd 1921 után „A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja” címet viselte.
- Végül az 1954/55. tanévtől „Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője” címmel jelent meg. Lényeges változás, hogy ettől kezdve nem tartalmazta az egyetemen tanuló összes diák nevét, csupán az adott évben diplomát szerzett hallgatók névsorát.
Az almanachok adatai igen értékesek, hiszen a 19. századból ezek az egyetlen források, amelyek megőrizték az egyetemre beiratkozott hallgatók névsorát.
Egyetemi almanachok, évkönyvek
Tanrend
Az 1635-ben Nagyszombatban alapított egyetem tanulmányi rendjét az egyetemet irányító jezsuita rend határozta meg. Miután Mária Terézia az egyetemet állami kezelésbe vette, 1770-ben a Norma Studiorum című rendeletében szabályozta az egyetem működését és szervezetét. Ezután adták ki a hallgatók számára évente a tanórák idejét és rendjét tartalmazó útmutatókat. Az első, 1787-ben kiadott, latin nyelvű tanrend még csak az órák idejét és a tanárok nevét tartalmazta, 1788-tól viszont már táblázatos formában tájékoztatott a kurzusok időpontjáról, témájáról, előadóiról és a tankönyvekről. A magyar nyelvű oktatatás bevezetése után, az 1845/1846. tanévtől a tanrendek is magyar nyelven jelentek meg.
Beszédek
Mária Terézia királynő az egyetem Budára költözése és állami irányítás alá helyezése alkalmából 1780. június 25-én új kiváltságlevelet adott neki. A rektor ez alkalomból beszédet mondott, amely hagyománnyá vált, és 1848-ig minden évben június 25-én az egyetem ünnepét rektori beszéddel tartották meg. Szintén szokássá vált a tanév kezdetét, elhunyt tagtársak emlékét, érdemeit gyász- és emlékbeszédekkel megörökíteni.
Az 1848 és 1860 közti időszakban az egyetem önállóságát felfüggesztették, ezért a különböző alkalmakon elhangzó beszédek is abbamaradtak. Az 1860/61. tanévben újra szabadon választhatott magának rektort az egyetem, de a politikai bizonytalanság még nem tette lehetővé a régi szokások felelevenítését. Az egyetemi tanács azonban elhatározta, hogy felújítja a korábbi hagyományt, és az évente megválasztott rektoroknak székfoglaló, ünnepi és leköszönő beszédet is kell tartaniuk. Szintén határozat született arról, hogy a beszédeket nyomtatásban is megjelentetik. Ettől kezdve a következő beszédek hangzottak el évről évre:
- Rektori székfoglaló beszéd.
Az újonnan megválasztott rektor általában az egyetemi oktatás jelentőségéről, aktuális oktatáspolitikai kérdésekről, tanügyi problémákról beszélt. Az 1873/1874. tanévig mindig üdvözölte annak a karnak a dékánja az új rektort, ahonnan a rektort választották. Az 1921/1922. tanévtől ez a beszéd volt egyben a tanévnyitó beszéd is. - Rektori ünnepi beszéd.
A beszédet az egyetem újjáalapításának ünnepén tartották. Az ünnep az 1875/1876. tanévig június 25-én volt, ekkor azonban a nyári szabadságok miatt áthelyezték Mária Terézia születésnapjára, május 13-ra. Szintén ettől kezdve a beszéd szerves részévé váltak az utána elhangzó kari jelentések, amelyekben a karok dékánjai számoltak be az adott tanévről. - Rektori leköszönő beszéd.
A rektorok a hivatali idejüket követő tanévnyitón számoltak be a rektorságuk alatt történt eseményekről. Az 1873/1874. tanévig a leköszönő rektornak mindig megköszönte a kar dékánja a teljes évi munkát. A 20. század elejétől kezdve a rektori beszéd után a rektor statisztikai összesítéseket és jelentést közölt az egyetem állapotáról. - Tanévnyitó beszéd.
A tanévnyitó beszédet mindig annak a karnak a dékánja tartotta, ahonnan a rektort választották. A dékán rövid értekezést tartott egy általa jól ismert témáról. Az 1921/1922. tanévtől a rektori székfoglaló beszéd volt a tanévnyitó beszéd is egyben. - Egyéb beszédek.
Kiemelkedő tanáregyéniségek tanári jubileuma vagy halála idején, intézményavatások, kari évfordulók és doktoravatások alkalmával tartottak ünnepi beszédeket.
Digitalizált levéltári források
Egyetemi vezetőtestületi jegyzőkönyvek
Mária Terézia királyi egyetemi consistoriumot állított fel 1770. október 24-i elhatározásával. A consistorium, azaz Egyetemi Tanács üléseiről jegyzőkönyvek készültek, de csak az 1946/47. évi tanévtől hiánytalan a sorozat. 1952-től az elhangzott hozzászólásokat nem rögzítették a jegyzőkönyvben, mellékletként külön sorozatban találhatók meg a levéltárban. Az 1971/72. évi tanévtől a mellékleteket is tartalmazzák a jegyzőkönyvek. Az 1990 utáni időszakban a tanácsülésekről már csak hangszalagok készültek, és csak az előkészítő iratokat és a határozatokat gépelték le. Az anyagok 1940/41. tanévtől az 1973/74. tanévig digitalizált változatban is elérhetők.
Az egyetemen működő karok döntéshozó testülete a kari tanács. A kari tanácsok üléseiket korszakoktól függően különböző időközönként tartották. Két-három hét, esetleg egy hónap telt el két ülés között, szükség szerint azonban gyakrabban is összehívta a dékán a tanács tagjait. Az ülések rendes és rendkívüli ülésekre oszlanak, alkalmanként az Egyetemi Tanács közös ülést tartott a kari tanáccsal. Az Állam- és Jogtudományi Kar jegyzőkönyvei 1900-tól, a Bölcsészettudományi Kar jegyzőkönyvei 1889-től, a Természettudományi Kar jegyzőkönyvei 1949-től maradtak fenn. Digitalizálva érhetők el a következők:
- Állam- és Jogtudományi Kar (korábban Jog- és Államtudományi Kar, majd Jog- és Közigazgatástudományi Kar) 1900/01. tanévtől 1973/1974. tanévig,
- Bölcsészettudományi Kar 1989/90. tanévtől 1973/1974. tanévig,
- Természettudományi Kar 1948/1949. tanévtől 1973/1974. tanévig.
Egyetemi jegyzőkönyvek a Hungaricana adatbázisban
MDP és MSZMP egyetemi (ELTE) szervezetének iratai
A pártanyag az MSZMP és az MDP esetében is három részre oszlik:
a.) pártbizottsági ülések jegyzőkönyvei,
b.) vegyes iratok,
c.) alapszervezetek iratai.
A jelzeteken belül az iratok PDF-formátumban, időrendi sorrendben kutathatók. Az anyagban való eligazodást Exceltáblázatban készített jegyzékek segítik. A jegyzék elérhető a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség közös adatbázisában. Az iratanyag digitális formában, kizárólag a levéltárban kutatható. Megtekintése, a személyes adatok védelme miatt, kizárólag tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szerv támogatói állásfoglalásának bemutatása után lehetséges.
Elektronikus levéltári segédletek
Középiskolai tanárvizsgáló bizottság
1875-ben a József Műegyetemen működő reáltanodai-, és a Budapesti Tudományegyetem gimnáziumi tanárvizsgáló bizottságát összevonták, az egyesítés után ez a továbbiakban „országos köztanodai tanárvizsgáló bizottság" néven működött. A középiskolai tanárvizsgálatról az 1883. évi 30. tc. rendelkezett. Az 1890-es évektől a felső kereskedelmi iskolai tanárok vizsgája is itt zajlott. Az egyetemek és főiskolák a tudományos képzést biztosították, a Tanárvizsgáló Bizottság ezt egészítette ki, és az előírt vizsgák letétele után tanári oklevelet adott. A Tanárvizsgáló Bizottság szervezetileg független volt, csak feladatai és személyi kapcsolatai fűzték a Bölcsészettudományi Karhoz. A középiskolai tanárvizsgálatot behatóan az 1932. évi 14.414. sz. VKM rendelet szabályozta.
A VKM 211 114/1949.VI. sz. rendelete értelmében 1949-ben a Tanárvizsgáló Bizottság a Tanárképző Intézettel együtt megszűnt. Feladatkörét a Bölcsészettudományi és Természettudományi Karokon működő tanulmányi osztályok vették át.
Az 1862 és 1949 között keletkezett iratanyag két részből áll: törzskönyvekből és szigorlati jegyzőkönyvekből. Az iratanyag mennyisége 96 doboz, illetve 101 kötetnyi törzskönyv, összesen 15,96 ifm.
- Adatbázisok
- Régi tanrendek (1785–1919)
- Külföldi egyetemjárás
- Magyarországi Felsőoktatási Intézmények (1580–1918)
- Tanári névtár