EKL Egyetemi Könyvtár

Valljuk be, nem szoktuk szeretni a táblázatokat, ezúttal mégis arra szeretném rávenni az olvasót, hogy tegyen kivételt. Szánjon rá némi időt, és nézze meg figyelmesen ezt a táblázatba foglalt hosszú adatsort!  Azoknak a személyeknek az elérhető (lakás)adatait/címeit rögzíti, akik a fenti időszakban az EK szolgálatában állva lakták, vagy (!) éppen nem lakták ezt a házat.

A látvány önmagáért beszél. Sűrűn egymás mellé sorakoztatott hosszú asztalsorok, mindkét oldalon 4-4 sorban, abból a kétszemélyes asztaltípusból, amelyet 1943-ben rendszeresítettek, és amelyeknek néhány „vitézül helytálló” ám meglehetősen leharcolt példánya, mind a mai napig látható a könyvtár különböző termeiben. Ezek mellett az asztalok mellett, csúcsidőkben (pl. Ferenci Zoltán igazgatósága alatt, 1900-1926 között, valamint az ötvenes –hatvanas-hetvenes években – mint ezt a források állítják – összesen akár 124 olvasó is helyet foglalhatott.

Az Egyetemi Könyvtár „személyzetéről” sok helyen, sokfélét olvashatunk. Igazgatóiról, első, másod, harmad, és negyed tisztjeiről, kisegítőtisztjeiről, napidíjasairól, könyvtári és egyéb szolgáiról, könyvkötőiről, kapusairól, fűtőiről és gondnokairól, aszerint, hogy melyik időszakban, éppen mit keresünk.

"[...] Az ekkor visszajuttatott könyvekből eddig 14-ről sikerült teljes bizonyossággal megállapítani, hogy egykor a budai királyi gyűjtemény része volt, azonban a többit is féltve őrzi ez Egyetemi Könyvtár. [...] Magyarországon valamivel több, mint 50 corvinát őriznek: 14 kötetet az Egyetemi Könyvtárban, 36-ot az Országos Széchényi Könyvtárban. 1-1 példány van az Akadémiai Könyvtárban, Esztergomban, illetve Győrben. [...]"