Az ELTE könyvtári hálózatához tartozó iskolai könyvtárak különféle adatbázisokban tárják fel dokumentumaikat. E rendszerek megtartása mellett egy közös keresőfelületet alakított ki az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a TÁMOP-3.2.4/09/1/KMR-2010-0021 pályázat keretén belül 2011-ben, mely közvetlenül az alábbi címen érhető el: http://gimikatalogus.elte.hu.

Lehetőség van az ELTE könyvtárainak közös katalógusából történő elérésre is a jelölt menüpontra való kattintással:

A csatlakozott könyvtárak és az adatbázisban található rekordok száma:

• Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium Könyvtára (11 431 rekord),
• ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola (26 556 rekord),
• Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Könyvtára (39 578 rekord),
• Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Könyvtára (34 265 rekord).

Az iskolai könyvtárak adatbázisainak konvertálása szabályos időközönként történik. Évente egy alkalommal, általában november folyamán frissülnek az adatok az előző évi változásoknak (gyarapodásoknak és törléseknek) megfelelően.

A 2023-ban, a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat részeként megnyílt magyar jezsuiták dél-amerikai misszióival kapcsolatos kamarakiállításunk a virtuális térbe költözött.

Kiállításunkon páratlan kéziratok és nyomtatványok sorába nyerhettek bepillantást látogatóink. A jezsuita rend 18. századi virágzásának egyik fő színhelye a dél-amerikai kontinens volt. Itt végezték térítő munkájukat a jezsuita rend legelszántabb és legkalandvágyóbb tagjai – köztük magyar származású jezsuiták. Ha kíváncsi, milyen kalandok érték az atyákat a dzsungel mélyén, hogyan hajóztak le kenuval az Amazonason vagy milyen élményeket szereztek az indiánok között, látogasson el Ön is virtuális kiállításunkra! 

A hónap műtárgya dr. Bárczi Gusztáv orvos, gyógypedagógus hangvillája

Dr. Bárczi Gusztáv (Nyitraudvarnok, 1890. szeptember 13. – Budapest, 1964. augusztus 9.) orvos, gyógypedagógus 1910-ben Léván tanári, 1913-ban Budapesten gyógypedagógiai tanári vizsgát tett, majd 1921-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen fül-orr-gégészeti szakvizsgával kiegészített orvosi diplomát szerzett. Bárczi kezdetben a dr. Török Béla által vezetett Fülészeti Osztályon dolgozott a János Kórházban. Nemzetközileg elismert eredményeket ért el a magyar siketnémák* diagnosztizálása és tanítása terén.

Hallásvizsgálati módszerei kiterjedtek úgy a fülre, mint a központi idegrendszer hangfelfogó készségére. Vizsgálataihoz suttogó beszédet, társalgó beszédet, valamint különféle hangvillákat használt. A bemutatott - az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógia-történeti Gyűjteményében található - hangvilla az általa használt eszközök egyike.

A hangvillával végzett kutatásairól így írt:

„Átvizsgáltam intézetünk 170 növendékét, közülük 80-nál rendszeres hangvilla képet vettem fel. A hangvilla képek azt mutatják, hogy a Siketnéma Intézetből nem szabad a fület száműzni.”

Bezoldra utalva megállapítja: „A technika vívmányaival a kor igazolni fogja őt és mindazokat, akik a siketnéma oktatás tökéletesítését a fül utján és nem az izmok utján keresik.”

*a korabeli nyelvhasználat alapján

Forrás: Siketnémák és vakok oktatásügye a siketnémák és vakok tanára országos egyesületének hivatalos lapja, XXX.évfolyam, 10.szám, 1928. pp.172-173.

Írta: Bodorné Németh Tünde, Keresztessy Éva, Perlusz Andrea, Bergmann Krisztina

Fotókat készítette: Szaffner Gyula