Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárba is ellátogatott a LIBER 2023 konferencia kulturális programjai keretében 2023. július 7-én a nemzetközi szakmai vendégek delegációja.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ szervezésében Budapesten 2023. július 5. és 7. között megrendezett esemény programsorozata idén Nyitott és megbízható – A kutatókönyvtári értékek újraértékelése (Open and trusted – Reassessing research library values) címmel többek között a gyűjtemények megőrzésére, fejlesztésére, a nyílt hozzáférésre, a kutatástámogatásra, a kutatási adatok menedzselésére, a szolgáltatásfejlesztésre és a jövőbeni kihívásokra fókuszált. A konferencián könyvtárunk több munkatársa is képviselte intézményünket.
Az intézményünk által fogadott csoport könyvtártörténeti vezetésen, a Budai Krónika 550 címmel nyílt kiállításunkon és állományunk néhány különleges muzeális kincsének könyvbemutatóján vehetett részt.
2006 októberében a Berzsenyi Dániel Főiskola a Pável-emlékszoba berendezéséhez megvásárolta Pável Ágoston könyvszekrényét és íróasztalát lányától, Simonné Pável Judittól. A jelenleg az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Savaria Könyvtár és Levéltár második emeletén található emlékszobában tablók mutatják be Pável Ágoston életét és munkásságát. Az emlékszoba részét képező bútorok és személyes tárgyak (aktatáska, levelek, igazolványok) mellett megtalálhatóak Pável Ágoston szótárai, nyelvészeti tanulmányai, fordításai és versei is. Az emlékszobában található még Kühár Ferenc, szlovén szobrászművész Pável Ágostonról 1943-ben készült gipsz mellszobra is.
Pável Ágoston (1886–1946) Vas megye szellemi életének egyik legkiemelkedőbb alakja és a leghíresebb szlovén Magyarországon.
Vend (szlovén) családban született, a vend nyelv volt az anyanyelve. Származását a későbbiekben sem tagadta meg, mindig büszkén vállalta kettős (szlovén és magyar) identitását. Illyés Gyulát idézve Pável Ágoston „két nép hű fia”. Szombathelyen érettségizett a Premontrei Gimnáziumban, majd 1905-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin szakára iratkozott be, de már itt is erősen foglalkoztatta a szláv filológia. Már ekkor sok helyen jelentek meg nyelvészeti témájú írásai, illetve szépirodalmi fordításai.
1911-ben diplomázott le, 1913-ban doktori címet szerzett Budapesten. Először Tordán tanít, majd Dombóváron, végül 1920-ban visszakerül Szombathelyre, és az Állami Leánygimnázium (ma Kanizsai Dorottya Gimnázium) tanára lett.
1924-től haláláig a szombathelyi múzeum könyvtárának őre. Tevékenysége alatt kategorizálták a könyveket, és folyamatosan bővült a gyűjtemény (később ebből az állományból lett az önálló szombathelyi könyvtár). Az 1933-ban megalakult a Vas-vármegyei Múzeumok Barátainak Egyesülete elsősorban Pávelnek köszönheti a létrejöttét. Ugyanebben az évben az egyesület életre hívta a Vasi Szemle című folyóiratot, melynek Pável lett a főszerkesztője, valamint sajtó alá rendezte a Dunántúli Szemle Könyvei köteteit. 1928 és 1942 között a szombathelyi múzeum néprajzi tárát vezette. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak. Mint kutató elsősorban a vend nép életével foglalkozott, illetve a vendek és a magyarok kulturális kapcsolatai foglalkoztatták. Az Őrség néprajzi feltárásában is jelentős szerepet vállalt.
1941-ben a szegedi egyetemen a délszláv nyelv és irodalom magántanárává képesítették. Tanítványai közé tartozott többek között Szent-Györgyi Albert is. A Nobel-díjas tudós évekkel később is meleg szívvel emlékezett Pável tanár úrra.
Fiatalon, 1946. január 2-án hunyt el.
Irodalmi munkássága:
Első irodalmi próbálkozásait szülőfaluja Bimbófüzés című lapja közli. Az 1930-as években két verseskötete is megjelent: Vak völgy ölén így zsolozsmázok; Felgyújtott erdő. Bár nem tartozik a legjelentősebb magyar költők közé, lírája figyelemre méltó, és nem csak a szűkebb hazájában élő magyarok, illetve szlovének figyelnek rá, hanem Szlovéniában is, de még az Ausztriában élő szlovén nemzetiségűek is.
Lírájánál talán még jelentősebb fordítói munkássága. Többek között általa ismert hazánkban Ivan Cankar, a szlovén regényíró.
Költészetén és fordításain túl is sokat tett a magyar irodalomért. A Faludi Ferenc Irodalmi Társaság alelnökeként a korabeli szellemi élet szinte minden meghatározó tagjával megismerkedett. Mentorként segítette többek irodalmi elindulását. Leghíresebb ezek közül Weöres Sándor, aki egy időben kosztos diák volt Páveléknél, illetve Gazdag Erzsi.
Tudományos munkái:
A vashidegkúti szlovén nyelvjárás hangtana, 1909
Nyílt tűzhelyű konyhák a hazai szlovénoknál, 1936
Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben, 1942
Vend nyelvtan, 1942 (nyomtatásban megjelent 2013-ban)
Pável Ágoston válogatott tanulmányai és cikkei (Szombathely, 1976)
Önálló kötetként megjelent szépirodalmi alkotásai:
A századforduló könyvtárpalotáját díszítő faliképek azonosítása elég reménytelen vállalkozásnak tűnhet, arra késztetheti a kutatót, hogy végigszántson ismét minden megmaradt iktatott és nem iktatott, illetve vegyes iratot, levelezéseket, naplóbejegyzéseket, ha maradt visszaemlékezést, újságcikket, egy szóval mindent, amitől nyom remélhető.
Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közötti megrendelések értelmében az ELTE affiliált szerzők számára, több kiadó esetében biztosított a lehetőség a nyílt hozzáférésű publikálás támogatására.
A részleteket összefoglaltuk egy dokumentumban. További információ itt érhető el.
Tarnóczi István jezsuita szerzetes (1626–1689) Nagyszombatban, Kassán, Sopronban, Lőcsén, Győrött tanított, számos vallási tárgyú mű szerzője. Rex admirabilis […] című, Szent László király (ur. 1077–1095) életét ötven verses eulógiumban (magasztalás) leíró műve Johann Christoph Cosmerovius (1652–1685), Matthäus Cosmerovius (1606–1674) fiának bécsi nyomdájában jelent meg 1681-ben.
Két évvel később új címlappal újra kiadták. A mű Szent László legtöbb csodáját metszettel ábrázolja. Hevenesi Gábor Régi magyar szentség (1692) című munkája mellett ez volt a fő forrása a lovagkirály életének a 17. században. Külön figyelmet érdemel a 13. számú metszet, mely a szent 1390-ben Váradon, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyház előtt felállított, de 1660-ban elpusztított bronz lovasszobrát ábrázolja. Mivel a szobornak megbízható leírása és egykorú ábrázolása nem maradt fenn, felmerült a kérdés, hogy a kép hitelesen ábrázolja-e a lovasszobort. Kerny Terézia azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy annak külalakját a barokk motívumok felismerhetetlenné tették. A másik figyelemre méltó rézmetszet az obszerváns ferences szerzetes, Temesvári Pelbárt prédikációja nyomán híressé vált vízfakasztó csodát ábrázolja. A csoda későbbi krónikásai a Tarnóczynál található elbeszélést és leírást követték a következő évszázadok során. Kerny megállapítása szerint ez az esemény rejtett szimbolikát hordozott, mert könnyen azonosítható volt a korabeli (18–19. századi) nemesi-nemzeti felkelésekkel, felszabadító harcokkal. A példány 1705-ben a nagyszombati jezsuita kollégium tulajdonában volt.
Tarnóczi István: Rex admirabilis, sive vita S. Ladislai regis Hungariae historico-politica, ad Christianam eruditionem elogiis theo-politicis illustrata / authore R. P. Stephano Tarnoczi e Societate Jesu. Viennae Austriae [Wien] : typis Joannis Christophori Cosmerovii, Sac. Caes. Majest. Typographi Aulici, 1681.
A K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság 2023. évi második negyedéves beszámolóján a munkacsoportok vezetői számot adtak az elmúlt negyedév eredményeiről, a folyamatban lévő munkákról és változásokról.
Az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) munkatársai 2023. június 19-én és 20-án stratégiaalkotó workshopon vettek részt. A stratégiaalkotást alapvetően meghatározó mikro- és makrokörnyezeti körülmények és feltételek, a felhasználói igények, a szervezeti sajátosságok, valamint a hazai és nemzetközi trendek figyelembevételével, helyzetelemzést követően, könyvtárosaink közösen határozzák meg a következő öt évre vonatkozó fő stratégiai célokat. A tervek szerint a közös munka ősszel folytatódik.
Az Akadálymentes könyvtár munkacsoportja 2023. június 12-én sikeres szemléletformáló, érzékenyítő tréninget szervezett autizmus témában az ELTE könyvtárosai részére. Az ELTE Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI) munkatársai által tartott előadások elsősorban az autizmussal élő speciális szükségletű hallgatók könyvtárhasználati igényeire fókuszáltak. Az előadást követően közös egyeztetésre, tapasztalatcserére és jó gyakorlatok megosztására került sor.
Elkészült és a bizottság tagjai részéről egyhangúlag elfogadásra került a Primer kutatások munkacsoport által a teljesítményértékelésről készített véleményfelmérés beszámolója. A 2023. évi hallgatói igény- és elégedettségi mérés eredményei az ELTE Minőségügyi Iroda részéről megküldésre kerültek, az eredmények kiértékelése zajlik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az átfogó munkatársi, valamint az elektronikus tartalmak használatára vonatkozó felmérések adatainak összesítése, illetve az elemzések elkészítése folyamatban van.
A Folyamatirányítási munkacsoport a feladatkataszterben szereplő feladatok egységesítését elvégezte, a dokumentum véglegesítésén dolgoznak. A Zöld könyvtár munkacsoport által összeállított virtuális zöld könyvtár a honlapon is elérhetővé vált. A TMJV József Attila Könyvtár szervezésében rendezett II. Országos Zöldkönyvtári Konferencián Kutasi Zsuzsanna az ELTE egyetemi könyvtári hálózatában végzett környezettudatossági felmérésről adott elő. Őszre zöld érzékenyítő tréninget terveznek.
A Kommunikációs munkacsoport a honlapon, az EKSZ-hírlevélben és a Kolibri-levelezőlista 3 hónap – 3 percben című rövidfilmjén keresztül tájékoztatást nyújtott a munkacsoportok által elvégzett feladatokról és elért eredményekről, valamint hozzájárult a K21 beszámoló napok találkozóinak előkészületei és adminisztrációja sikeréhez.
A könyvtárvezetők a második negyedévben négy ülést tartottak, melyeken egyeztettek többek között a teljesítményértékelésről, a 2024. évi EISZ-rendelésekről, a szakdolgozatok kezeléséről és szolgáltatásáról.
A K21 Minőségügyi Koordinációs Bizottság eredményeiről és újabb fejlesztéseinkről honlapunkon hamarosan friss hírrel jelentkezünk.
Az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság Akadálymentes könyvtár munkacsoportja 2023. június 12-én a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ecseri úti épületében sikeres szemléletformáló, érzékenyítő tréninget szervezett autizmus témában az ELTE könyvtárosai részére.
Az ELTE Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI) munkatársai által tartott előadások elsősorban az autizmussal élő speciális szükségletű hallgatók könyvtárhasználati igényeire fókuszáltak. Az előadást követően közös egyeztetésre, tapasztalatcserére, jó gyakorlatok megosztására került sor. A munkatársak a visszajelzések alapján a tréninget rendkívül hasznosnak és eredményesnek értékelték.
A Dissertationes Archaeologicae az ELTE BTK Régészettudományi Intézet által kiadott folyóirat, amely 1958 óta jelenik meg, és a régészettudomány területéről publikál cikkeket angol, német, francia és egyes témáknál magyar nyelven. Minden tanulmányhoz angol nyelvű összefoglaló készül, tárgyszavakkal együtt.
A folyóirat küldetése az Európa, a Földközi-tenger partvidéke és a Közel-Kelet területeit érintő, az őskor és a korai újkor közé eső történeti korszakokat vizsgáló régészettudományi publikációk megjelentetése. A tudományos tanulmányokon kívül a folyóirat rendszeresen közöl ásatási jelentéseket. Figyelemmel kíséri a régészettudományi és ahhoz kapcsolódó publikációkat és ezekről rendszeresen jelentet meg recenziókat. Külön rovatot szentel a tudományterülethez kapcsolódó doktori dolgozatok kivonatának megjelenítésére.
A folyóirat szabadon elérhető, az open access elvei szerint működik. A Dissertationes Archaeologicae-t indexálja a DOAJ, ERIHPlus, ROAD, Sherpa Romeo. A folyóirat cikkeinek archivált változata elérhető az ELTE EDIT oldalán. A Dissertationes Archaeologicae 2023-ban az „MTMT minősített folyóirat” címet is elnyerte.
Örömmel adunk hírt róla, hogy a Scopus Content Selection & Advisory Board (CSAB) elfogadta a RussianStudiesHu című folyóirat jelentkezését a Scopus adatbázisba, és megkezdik az indexálását. A Scopus az Elsevier kiadó bibliográfiai adatbázisa, amely tudománymetriai kutatások és szakirodalom keresésére egyaránt alkalmas.
A RussianStudiesHu az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért által kiadott folyóirat, mely az ELTE BTK Történeti Intézet Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék támogatásával 2019 óta jelenik meg. A keleti szláv, az oroszországi és a szovjet történelem bármely problémájának (beleértve a magyar és kelet-európai vonatkozásokat) történettudományos vagy más rokondiszciplína általi feldolgozott tudományos cikkeket publikál orosz, angol és magyar nyelven.
A RussianStudiesHu munkájához a nemzetközi történeti ruszisztika kiemelkedő képviselői csatlakoztak. Ezzel kilépett nem csupán egy konkrét egyetemi műhely, de a magyar ruszisztika keretei közül is, és az egyetemes tudomány szolgálatába állt. Minden tanulmányhoz angol nyelvű összefoglaló és tárgyszavak készülnek. A folyóirat szabadon elérhető, az Open Access elvei szerint működik. A RussianStudiesHu-t indexálja a DOAJ, ERIHPLUS, MATARKA, CORE, BASE, Dimensions, WorldCat, EPA, CEEOL, Scilit, elibrary.ru. A folyóirat cikkeinek archivált változata elérhető az ELTE EDIT oldalán. A RussianStudiesHu 2023-ban az „MTMT minősített folyóirat” címet is elnyerte.