A Társadalomtudományi Kar alapításának 20 éves évfordulóját ünnepli ebben az évben.

November 9-én egésznapos ünnepi konferenciára került sor, amelyhez egy kartörténeti kiállítás is kapcsolódott.

A kiállításon megjelenítésre kerültek:

• a Kar fennállása óta kiadott kiadványok (plakát és könyv formájában egyaránt);
• a Karhoz kapcsolódó aprónyomtatványok (felvételi információs füzetek, Doktori Iskola információs füzetei, hallgatói folyóiratok – Kistáska TÁTKontúr);
• a Kar Könyvtárának állományában lévő könyvekben szerepelő ex-libris-ek (plakát formájában);
• régi oktatói névtáblák, amelyeket a Pollack Mihály téri és a Múzeum körúti épületben használtak korábban;
• valamint Huszár Tibor által használt aktatáska.

A kiállítás megtekinthető a Lágymányosi Campus A épületében az alagsorban található konferenciaterem előterében.

Mivel az évfordulóhoz kapcsolódóan a Kari Könyvtár állományában már meglévő és az idén bekerült történeti dokumentumok, tárgyak összegyűjtésre és rendszerezésre kerültek, ezért a Kar vezetősége úgy döntött a könyvtárvezető javaslatára, hogy külön Kartörténeti Gyűjteményt hoz létre.

Írta: Egri Krisztina

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár szakmai irányítása mellett az egyetem könyvtárai a Tbiliszi Állami Egyetem 2023. december 12-én hivatalosan is megnyílt magyar könyvtárrészlegének alapját képező könyvadománnyal támogatták a georgiai testvérintézményben a magyar nyelvi oktatást és a hallgatók tanulmányait.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, Dr. Borhy László és Sikó Anna Mária nagykövet asszony felkérésére az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója, Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária vezetésével a Tbiliszi Állami Egyetem magyar könyvtára részére az elmúlt év során az Egyetemi Könyvtári Szolgálat könyvadományt állított össze. A jelenleg 358 könyvet magába foglaló magyar könyvtárrészleg számára összesen 272 kötet (148 db szépirodalom, 124 db szakirodalom) került felajánlásra részben az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár által a georgiai egyetem kérésére vásárolt kiadványokból, részben munkatársi felajánlásból és az ELTE könyvtárainak (többek között a Bölcsészettudományi Kar, a Természettudományi Kar és a Társadalomtudományi Kar Kari Könyvtárainak) fölöspéldányaiból.

A könyvajándék többek között magyar és angol nyelvű kulturális ismeretterjesztő irodalmat, képzőművészeti és építészeti albumokat, gasztronómiai könyveket, nyelvkönyveket, nyelv- és irodalomtudomány tárgykörébe tartozó tankönyveket, angol és magyar nyelvű szépirodalmat is magában foglalt. A kurzusokhoz szükséges oktatási segédanyagok többségét Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának Magyar Nyelvi Képzésekért, Diaszpóra és Balassi Programokért Felelős Főosztálya biztosította a georgiai egyetem számára.

A részleg az egész országban egyedülállónak számít a gazdag és széles körű magyar nyelvű és magyar vonatkozású könyvállomány tekintetében. A magyar kultúra iránti nyitottság és értékközvetítés mellett, a felek elkötelezettek a további együttműködés és a nemzetközi kapcsolatok erősítése iránt.

A hónap műtárgya – Éremtároló szekrény

Az ELTE Éremtárát 1753-ban a jezsuiták alapították Nagyszombaton, és eredetileg az Egyetemi Könyvtárban kapott helyet, ám ma már a Régészettudományi Intézet őrzi. Az alapító Fischer Lipót páter volt, aki a gyűjtemény számára nemcsak számtalan régi pénzt adományozott, hanem három éremszekrényt is csináltatott.

A legnagyobb egy copf stílusú, intarziával díszített, kétajtós tároló (79 cm magas, 65 cm széles, 50 cm mély). Anyaga fenyő, amelyet diósvartnival borítottak és bordűrrel díszítettek. Az akantuszdíszes ajtókat jávor és tiszafa berakással, valamint jávor és dió tuskontírozással ékesítettek. Az éllezáró profilok szintén dióból lettek kialakítva. A szekrény nagyobb, alsó részén 11, kifejezetten érmek elhelyezésére szolgáló, svartnis fenyőfiók kap helyet. Az ívelt profilú felső részébe egy titkos fiókot rejtettek, amely az aranyozott akantuszdíszű pajzs mögött bújik meg. Rajta az alábbi felirat olvasható:

ROMULIDUM

SI RISCA CVPIS MONUMENTA

VIDERE

AVGVSTOS NVMMOS

INSPICE

MVLTA LEGES

azaz

„Ha régi római emlékeket kívánsz látni, a császári érmeket szemléld, sokat fogsz tanulni.” (Stöhr G. ford.)

A mondat tökéletesen visszatükrözi az érmeknek a kor történettudományok oktatásában betöltött szerepét, ahol elsősorban segédanyagként, inspirációs forrásként szolgáltak.

Galéria:

A szekrényen I. Lipót ólomból öntött aranyozott lovasszobra található, amely szintén a jezsuiták tulajdonában volt.

Írta: Juhász Lajos, ELTE Éremtár

A 2023. év karácsonyán Balogh Ildikó a Közönségszolgálati Osztály szaktájékoztató könyvtárosa és Herendi Katalin, a Főigazgatói Titkárság vezetője részére adományozta az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a Pro Bibliotheca Universitatis kitüntető oklevelét, megköszönve magas színvonalú, és intézményünk presztízsét növelő szakmai munkájukat.

Balogh Ildikó színvonalas és lelkiismeretes szakmai munkájáért, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár muzeális gyűjteményének szakszerű kiszolgálásában és megóvásában játszott kiemelt szerepéért részesült a kitüntetésben. 2017 óta dolgozik az Egyetemi Könyvtár és Levéltár Közönségszolgálati osztályán, ahol fontos szerepet tölt be az olvasószolgálati munkája mellett a nemzeti kulturális örökség részét képező muzeális állománnyal kapcsolatos valamennyi munkafolyamatban is. Aktívan részt vesz az állomány gondozásában, megóvásában, szolgáltatásban és a kutatói kérdések megválaszolásában. Hasznos segítséget nyújt a műtárgykölcsönzések és a digitális megrendelések ügyintézésében. Rendszeresen vállal könyvbemutatókat, amelyekkel nagyban hozzájárul intézményünk és unikális gyűjteményünk népszerűsítéséhez, szélesebb körben történő megismertetéséhez. Balogh Ildikó az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár elkötelezett munkatársa, aki a feladatait szakszerűen, magas színvonalon, lelkiismeretesen látja el.

Herendi Katalin elkötelezett munkavégzésével – különös tekintettel az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár titkársági folyamatainak tervszerű és strukturált irányítása, koordinálása, szervezése, valamint a kijelölt stratégiai és pályázati projektek végrehajtása terén nyújtott tevékenységével –, jelentősen hozzájárul az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, valamint egyetemünk pozitív megítéléséhez, jó hírének növekedéséhez. 2014 óta dolgozik az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban. A rábízott feladatait folyamatosan szakszerűen, magas színvonalon, nagy lelkiismeretességgel és körültekintéssel látja el. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár megbízható munkatársa, az intézmény jó hírének és presztízsének megőrzése érdekében rendszeresen részt vesz a felsőbb szintű döntések előkészítésében és végrehajtásában. A gazdálkodási és igazgatási ügyintézés, a pályázati tevékenység támogatása, valamint a bér- és munkaügyi feladatok ellátása során is nagy erőfeszítéseket tesz intézményünk hatékony működése érdekében. A könyvtár pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos feladatvégzése és adatszolgáltatása precíz és kiváló. A vezetői értekezletek, megbeszélések, tárgyalások és workshopok szervezésében, lebonyolításában és adminisztrálásában mindig aktív szerepet vállal. A munkatársak és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás és szervezési ügyek intézésében is rendszeresen lehet rá számítani. Szervezett és hatékony munkavégzése alapján elhivatottsága, a könyvtár- és a minőségügy iránti elkötelezettsége folyamatosan bizonyítást nyer.

További munkájukhoz sok sikert és örömöt kíván az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársi közössége!

Kitüntetett munkatársaink névsorát itt érheti el.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár könyvátvevő-automatája hivatalosan is átadásra került 2023. december 4-én a könyvtárpalota aulájában a hallgatóknak.

Dr. Sziklai Péter tudományos ügyekért felelős rektorhelyettes köszöntőjében az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár fejlődésének újabb mérföldköveként értékelte az ELTE első könyvátvevő-automatájának átadását. A legmodernebb technikai innovációk fontos szerepet töltenek be a szolgáltatásban, mely a változásra való nyitottságot és technikai fejlődéshez való alkalmazkodást is szemléltetik. Az új könyvátvételi lehetőség az Egyetemi Könyvtár elkötelezettségét is jelzi szolgáltatásainak folyamatos bővítései iránt az egyetemi közösség szolgálatában.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója, Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária az ünnepélyes átadó alkalmával hangsúlyozta, hogy a könyvtár alapértékei közé tartozik az innovációra és a változásra való nyitottság az információ szabadon hozzáférhetővé tétele érdekében. Az elmúlt szemeszterben az EHÖK támogatásával pilot projekt keretében sikerült a nyitvatartást megnövelni, melyet most sikerül állandósítani, sőt az őszi félévben a szorgalmi időszak végére és a vizsgaidőszak csaknem teljes idejére is kiterjeszteni, hétfőtől péntekig 9 és 22 óra között, szombaton pedig 10 és 22 óra között várva a hallgatókat.

Szélesebb körű hozzáférést a könyvtár az elektronikusan hozzáférhető szakirodalom minél nagyobb arányú vásárlása mellett, a nyitvatartási idő növelésével, valamint olyan automatizált megoldásokkal próbál biztosítani, melyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók minél gyorsabban és kényelmesebben tudjanak hozzájutni a tudományos szakkönyvekhez. A webapplikáció, az önkölcsönző automata, az ingyenes önkiszolgáló szkennelés és nyomtatás mind ezt a célt szolgálják, melyek sorába tartozik a most hivatalosan átadásra került könyvátvevő-automata is. Ezen szolgáltatások a nyitvatartási napokon már reggel 7 órától igénybe vehetők.

A bevezetett technikai újítások találkoznak a hallgatói igényekkel, hiszen a tavalyi látogatottság 18 %-kal nőtt a pandémia előtti 2019-es látogatottsági csúcsévhez képest, idén pedig már az első 10 hónapban 22%-kal haladta meg az elmúlt évi adatokat.

A könyvtári szolgáltatások fejlesztéséhez elengedhetetlen a hallgatói igényekre való odafigyelés, a könyvtár pedig a jövőben is azon igyekszik, hogy minél jobban kielégítse az egyetemi polgárok és olvasók igényeit. Megköszönve az ELTE Hallgatói Önkormányzatának együttműködő támogatását, az automatába rejtett könyvajándékok átadásával zárult a megnyitó.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Elnöksége 2023 tavaszán döntött egy bizottság felállításáról, amelynek feladata volt, hogy cselekvési tervet dolgozzon ki a hazai tudományos élet számára a megkérdőjelezhető közlési gyakorlatot folytató folyóiratok kapcsán. Az MTA október 16-án tette közzé a bizottság által készített, számos ajánlást tartalmazó Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére című dokumentumot.

A javaslatok között az alábbi pontok is szerepelnek:

„(9. javaslat) Az MTMT-ben kerüljenek megjelölésre azok a közlemények, amelyek kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratokban jelentek meg, azok listára kerülését követően.

(10. javaslat) Javasoljuk, hogy a megkérdőjelezhető publikációs gyakorlat miatt megjelölt folyóiratokban a megjelölést követően megjelent cikkek ne kapjanak „tudományos” besorolást, így jelenjenek meg az MTMT összefoglaló táblázatában, és ezek ne legyenek figyelembe véve sem az MTA doktora címnél, sem az akadémikusválasztásnál, sem az MTA pályázatainál, sem pedig a díjakra való jelöléseknél. Javasoljuk a hazai tudományos kutatásban és finanszírozásban érintett intézményeknek, hogy hasonlóképpen járjanak el.”

A bizottság a fenti célok megvalósításához az ún. norvég listát ajánlja, így az MTMT a 2024-es évben megjelent cikkek esetén ennek értékelését („0”-ás besorolás) fogja alapul venni a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok megjelölésénél. A norvég listán azon folyóiratok kapnak „0”-ás minősítést, amelyek nem teljesítették a tudományos besoroláshoz szükséges minimum kritériumokat. A norvég listán szereplő hazai kiadású folyóiratok értékelését az MTMT nem veszi át, azokra továbbra is az MTA osztályainak minősítései érvényesek.

2023. október végén az MTA az MTMT felületén külön aloldalt hozott létre (Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listája 2024), ahol a szerzők előzetesen tájékozódhatnak az érintett folyóiratokról. A listát 2024. január–februárban, a közzétett végleges értékelések alapján még frissítik, de csak a pozitív változások kerülnek átvezetésre.

Az MTA döntése alapján az MTMT oldalán közzétett listán szereplő folyóiratokban 2024-ben megjelent cikkek, illetve az azokra érkezett idézések az MTA által felügyelt minősítő eljárásokban, pályázatokban nem számolhatók el.

Bővebb információ az MTA oldalán és a Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére című dokumentumban található.