Az Education Research Complete 311 aktív, teljes szövegű, nem nyílt hozzáférésű folyóiratot tartalmaz, amelyek az Academic Search egyik verziójában sem érhetők el. A teljes szövegű folyóiratokon kívül az Education Research Complete több mint 3700 teljes szövegű, oktatással kapcsolatos konferenciaelőadást tartalmaz.
A Library and Information Science adatbázis a felhasználók számára teljes szöveges hozzáférést biztosít számos könyvtár- és információtudományi publikációhoz.
Az ELTE Füvészkerttel együttműködve, munkatársaik segítségével nagyszabású kertrendezés zajlott az Egyetemi Könyvtár belső udvarán. A fákat, bokrokat megmetszették, az elszáradt leveleket, gallyakat elszállították, növényeink megújulva és megszépülve várják a tavaszt, és a szabadban olvasni vágyókat.
Már elérhetőek „A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága” című kiállítás márciusi látogatási időpontjai.
Eötvös Loránd, egyetemünk névadója, világhírű fizikus egész életében a természetet csodálta, a világ természetét kutatta. Kiállításunkon bepillanthat tudományos módszereibe, kipróbálhatja kísérleti eszközeit, sztereofényképein megtekintheti az utazások során látott tájakat és a századforduló izgalmas világát.
A kiállítás látogatása regisztrációhoz kötött, bővebb információ és jelentkezés: https://orokseg.elte.hu/hu/orokseg/kiallitasok
Fedezze fel interaktív Eötvös-kiállításunkat is!
Sikerrel zárultak az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály munkatársainak „Kutatási adatok, kutatási adatkezelés, adatrepozitóriumok” címmel szervezett online előadásai.
A Könyvtár munkatársai négy alkalommal tartottak prezentációt, az ELTE BGGYK és az ELTE BTK felkéréseinek is eleget téve. Az előadások középpontjába a kutatási adatkezelés került, de szó esett a kutatási adatok megosztási lehetőségeiről, előnyeiről is. A téma iránt nagy volt az érdeklődés, az alkalmakon összesen mintegy hetven fő vett részt.
Az előadás anyaga az EDIT-ben érhető el.
Kérjük, ha kérdése merülne fel a témával kapcsolatban, keresse bizalommal az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály munkatársait az oa@lib.elte.hu elérhetőségen.
Cornides Dániel (1732–1787) történetírót 1784-ben nevezték ki a Pesti Királyi Tudományegyetemre a történeti segédtudományok tanárának és az egyetemi könyvtár őrének.
Bár a következő évben a göttingeni egyetemen tartott kurzusokat, 1785-től haláláig az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, és az egyetemen tanított. 1767-től Teleki József szolgálatában állt titkárként, és olyan szoros kapcsolat alakult ki köztük, hogy Teleki Cornides halála után megvásárolta értékes kéziratokból és könyvekből álló hagyatékát, amely később a Teleki-könyvtárral együtt a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került. Cornides Pray Györggyel folytatott igen értékes levelezése azonban ma is az Egyetemi Könyvtár kézirattárában található, amint a róla elnevezett 16. századi magyar nyelvű kódex is, melyet Ráskay Lea domonkosrendi apáca másolt.
Cornides-kódex elérhető: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/10540
A K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság Akadálymentes könyvtár munkacsoportja segédletet állított össze könyvtárosok részére, melynek segítségével a speciális szükségletű olvasók könyvtárhasználatát és információszerzését támogathatják munkatársaink. A dokumentum az EKSZ könyvtárosai számára érhető el az EDIT-ben.
2021-ben két jeles egyetemi tanár, Süpek Ottó és Szerdahelyi István hagyatékával bővült a Levéltár iratállománya.
Süpek Ottó (1928–1995) irodalomtörténész, a Romanisztikai Intézet egykori oktatója és tanszékvezetője munkásságának központjában François Villon életműve állt. Szerdahelyi István (1924–1987) eszperantistaként és nyelvészként szerzett hírnevet. 1966-ban megbízást kapott az eszperantó nyelv oktatásának megszervezésére az egyetemen. Mindkét kiemelkedő tudós hagyatéka elérhető már a Levéltárban. A hagyatékok leírása megtalálható fondjegyzékünkben: Süpek Ottó és Szerdahelyi István.
Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány támogatásával, a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati forrásából az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban a restaurátor- és könyvkötő műhely számára új munkaszékek és -asztalok beszerzésére került sor.
A rossz állapotú, régi munkaasztalok, székek (képünk jobb oldalán) egy részét lecseréltük. A speciális, állítható ülésmagasságú és a láb kényelmét szolgáló szabályozható támasszal ellátott munkaszékek (képünk bal oldalán) a mindennapi tevékenységhez biztosítják a megfelelő, egészséges testtartást. Az asztalok (képünk hátterében) munkalapjának magassága változtatható a kötészeti és restaurálási feladatok ellátásához a munkatársak igényei szerint. A Miniszterelnökség fejezetet irányító szerve alatt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával beszerzett eszközökkel nagymértékben hozzájárulhattunk kollégáink munkakörülményeinek javításához.
Legelső gyógypedagógusaink Bécsben tanultak és szereztek gyakorlatot a siket gyermekek tanítása terén, az ott 1799 óta működő siketnémák intézetében. Magyarországon az 1800-as években jöttek létre az első gyógypedagógiai intézetek, melyeket „emberbaráti” intézményeknek neveztek.
1825-ben vakoknak, 1875-ben értelmi és halmozottan fogyatékosoknak, 1891-ben pedig dadogóknak és más beszédhibában szenvedőknek hoztak létre létesítményeket. Egyre sürgetőbbé vált a speciális tanerőképzés, ezért az 1890-es években speciális képzőtanfolyamokat szerveztek külön a siketnémák, a dadogók, a vakok és a gyengeelméjűek segítésével foglalkozók számára. Később a képzéseket egyesítették, és 1900-ban rendeletbe is foglalták. Így kezdte meg működését még ebben az évben Vácott (1904-től Budapesten) a kétéves Gyógypedagógiai Tanítóképző-tanfolyam, mely 2000-től tartozik az ELTE-hez, és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar jogelődje. Levéltárunkban őrizzük az iskola első tanárgyűlésének jegyzőkönyvét.