Felhívjuk figyelmét, hogy ezt a honlapot 2016. október 3. után már nem frissítjük. Új honlapunk a https://konyvtar.elte.hu címen érhető el
2017. szeptember 19. kedd
magyar   English   deutsch  

Kézirat- és ritkaságtár

  A budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára a több szakterületet átfogó gazdag állománya – a könyvtár keretein belül elkülönített létrejötte, a XIX. század közepe óta – a magyar és az európai művelődéstörténet egyik fontos, egyetemi színvonalú tanulmányi és kutatóhelye. A gyűjtemény az európai kulturális örökség részeként dokumentálja egy nehéz sorsú kulturális régió történetét. A viszonylag terjedelmes, rendkívül értékes kézirat- és ritkaságtári állományt a nemzetközi kutatás sem nélkülözheti. Az egyetem keretében nélkülözhetetlenné vált tár nemcsak jelentős mennyiségű, a természet- és a humán tudományok megismeréséhez elengedhetetlenül fontos tudás- és ismeretanyagot halmozott fel és őriz, hanem a kulturális emlékezet megtestesítőjeként napi szerepet játszik a magyar társadalom mindenkori történetiségének tudatosításában.

 

A) Kézirattár


I. Kódextár
A könyvtár kódexállománya 137 latin, 7 arab, 2 török, 2 etióp, 2 perzsa, 13 szláv, 8 magyar, 6 német, valamint 4−4 görög és olasz nyelvű kódex. Ezt a gyűjteményt kiegészíti a kódextárhoz tartozó 320 feldolgozott kódextöredék, mely folyamatosan tovább bővül a könyvtár saját állományából.  


II. Szakrendbe sorolt kéziratok gyűjteménye
A gyűjteményt régebben a „könyvszerűen tárolt kéziratok szakrendes gyűjteményé”-nek nevezték. A szakrendbe sorolt kéziratokat 1880 körül tíz tematikus csoportba (A, teológia; Ab, egyháztörténet; B, jogtudomány; C, államtudományok, politika; D, orvostudományok; E, matematika és természettudományok; F, filozófia; G, történelem; H, filológia és irodalomtudomány; J, katalógusok) osztották.

 

III. Levélgyűjtemény
A gyűjtemény felállítása, a XIX. század második fele óta két részből áll. Az egyik a Diplomatarium Autographum (rövidítve Dipl. Aut.), amely a gyűjtemény létrehozásakor ötvenkét, Pray György történeti forrásgyűjteményéből elkülönített, pergamenre írt oklevélnek minősített egyleveles kéziratot tartalmazott. A másik része a Litterae et Epistolae Originales (rövidítve LEO). Ennek alapállománya szintén Pray György gyűjteményéből, mindenekelőtt a Collectio Prayana LVIII. és LIX. kötetéből származik. Mindkét gyűjtemény alapdokumentumai folyamatosan tovább gyarapodtak.

 

IV. Jezsuita történészek forrásgyűjteményei
Hevenesi Gábor (1656-1715), Kaprinai István (1714-1786) és Pray György (1723-1801) jezsuita történészek kéziratos forrásgyűjteményei egyaránt tartalmaznak eredeti okleveleket és másolatokat. Ezek a forrásgyűjtés sorozatok a XVIII. század végén és a XIX. század elején, különböző úton jutottak a könyvtárba. Hevenesi Kollonich Lipót érsek megbízásából állította össze gyűjteményét. A kollekció a jezsuita rend feloszlatása előtt, 1768-ban Nagyszombatból a pozsonyi Magyar Kamarához került át. Kaprinai István forrásgyűjtése a gyűjtő halála után (1786. december 26.) ugyancsak a Magyar Kamarához került, ahonnan elsőként negyvenegy középkori oklevelet adtak át az egyetemnek oktatási célra. Később ez lett a Litterae et epistolae originales gyűjtemény alapja. Pray György gyűjteményét évi kegydíj ellenében, 1784-ben adta át a könyvtárnak. (A Pray Collectio különleges értékű dokumentumai közül digitális formában is elérhető a 30. kötet.)

Ugyanekkor Pray kérte az Egyetemi Tanács segítségét, hogy Hevenesi és Kaprinai gyűjteménye is az Egyetemi Könyvtárba kerüljön. Ez 1790 tavaszán valósult meg. Az anyag első rendezése után mindhárom kollekció lényegében megbontatlan maradt mindaddig, amíg Szilágyi Sándor igazgató el nem rendelte az eredeti okleveleket tartalmazó kötetek szétbontását. Így került át Pray-kollekció néhány kötetének (58., 59.) anyaga a Hevenesi gyűjtemény 68. és 74. kötetének anyagával együtt a Litterae et epistolae originales gyűjteménybe.

A kollekciók számos egyedi történeti dokumentumot tartalmaznak. A három gyűjtemény összterjedelme mintegy tizenöt folyóméter. Forrásértékük a magyar történelem, művelődéstörténet kutatásában felbecsülhetetlen. A Hevenesi és a Kaprinai gyűjtemény jelentősége az újkor történetére nézve kiemelkedő. Ez az anyag csak kismértékben jelent meg nyomtatásban, míg a régebbi korok anyagát Fejér György kiadta a Codex Diplomaticus sorozatban.

 

V. Céhlevelek
A céhlevelek gyűjteménye (Litterae Coehales) Magyarország egyetlen nagyobb, történeti múltú céhlevél gyűjteménye, amely mintegy 850 tételt tartalmaz.


VI. Disszertációk
A tár az ELTÉ-n megvédett egyetemi doktori disszertációkat és PhD dolgozatokat a lehetőség szerinti teljesség igényével őrzi. A tárba ezen kívül bekerülnek a Magyar Tudományos Akadémiától érkező kandidátusi és akadémiai doktori disszertációk. A beérkezés sorrendjében eddig több mint 10.000 kézirat-kötet került katalogizálásra a legkülönfélébb szakterületekről. A tár állományából 4.800 bibliográfiai egységről tájékozódni lehet elektronikus katalógusunkban is.


B) Ritkaságtár


I. Ősnyomtatványok tára

Az ország harmadik legjelentősebb ősnyomtatvány (incunabulum)–gyűjteménye, A több mint 1040 bibliográfiai egység (1203 kiadott jelzeten) rövid címleírása elektronikusan is elérhető.


II. Régi Magyar Könyvtár    
A Régi Magyar Könyvtár (RMK) gyűjteménynek három sorozata van mintegy 63 folyóméter terjedelemben. Az RMK I 847, az RMK II és az RMK III hozzávetőlegesen 700–700 kiadott bibliográfiai egységet tartalmaz.


III. Rariora Hungarica gyűjtemény
A Rariora Hungarica gyűjteményben helyezték el az 1711 után megjelent ritka, vagy különösen értékes magyar nyomtatványokat (például első kiadások, unikum példányok).

 

IV. Metszet-, Térkép- és Tájkép-gyűjtemények
A Metszet-, Térkép- és Tájkép-gyűjteményben helyezték el az egylapos metszeteken kívül a metszetes és a gazdagon illusztrált könyveket. Az egylapos metszeteket két csoportba sorolták: az egyikbe az arcképek, a másikba a vegyes tárgyú tájképek, épület- és városábrázolások kerültek. A térképtárban kéziratos és nyomtatott térképek egyaránt találhatók. A térképekből, látképekből és portrékból álló gyűjtemény elektronikusan is hozzáférhető.

 

V. Kisnyomtatványok tára
A Kisnyomtatvány-tárhoz tartoznak az aprónyomtatványok, az üdvözlő versek, a halotti versek és beszédek, valamint az úgynevezett miscellanea állomány, több ezer bibliográfiai egység terjedelemben. Az állományrészeket kéziratos katalógusok tárják fel, ma még a teljesség igénye nélkül.


VI. Párttörténeti-gyűjtemény    
A gyűjteményben elsősorban a Tanácsköztársaság röpiratai és egyéb hivatalos kiadványai kaptak helyet. Ezen kívül főleg szociáldemokrata kiadványokat soroltak ide.

 

VII. Mikrofilmtár    
Az itt található körülbelül 3000 filmtekercs a Magyarországon fellelhetetlen jelentősebb tudományos művek egy részét, valamint a könyvtár különleges értékeit dokumentálja és archiválja.

Keresés


Felhasználói belépés

E L T E     E g y e t e m i     K ö n y v t á r i    S z o l g á l a t         M i n d e n     j o g     f e n n t a r t v a .