Felhívjuk figyelmét, hogy ezt a honlapot 2016. október 3. után már nem frissítjük. Új honlapunk a https://konyvtar.elte.hu címen érhető el
2017. szeptember 20. szerda
magyar   English   deutsch  

Márton Mátyás: A Világtenger kartográfus szemmel

Utolsó módosítás: 2012-09-27 16:30

 

Szerző: Márton Mátyás

Cím: A Világtenger kartográfus szemmel

Kiadás: Budapest : ELTE Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, 2012

ISBN: 978-963-284-274-5

 

(Részletek a Klinghammer István által írt Előszóból)

 

A vízzel borított felszínek térképezése – a világtengerek térképe

            Márton Mátyás több évtizedes kutatásait összegző munka jól tükrözi a szerző integrációs szemléletét. Ez a szemlélet a nemzetközi kartográfiai szakirodalomban a térképtudomány konstitúciójának idején (1869–1925) alakult ki, de az elmúlt évtizedekben semmit sem vesztett korszerűségéből, sőt a 20. század végén a digitális technológiák, a távérzékelés, az elektronikus képfeldolgozás és a számítógéppel támogatott kartográfia térhódításával nőtt a jelentősége: a vetületválasztás, a generalizálás, a térképi vizualizáció és a névrajz-összeállítás egymást erősítő hatása még szakszerűbben integrálható.

            Ezt bizonyítja ez a kettős célt szolgáló – szakkönyv és atlasz – munka. , amelyhez három területen kívánok bevezető gondolatokat fűzni:

 

A térképi vizualizációhoz…

            Márton Mátyás a világtengerek felmérési adatbázisán alapuló módszertani-nevezéktani rendszerezése olyan vizualizációs alapra helyezte napjaink tengerfenék- és vízmélységmérési adatait, amely az összehasonlító tengerfenék-morfológiai és morfometriai elemzéseket jól érthető módon teszi lehetővé. A világtengerek bemutatására átalakított Baranyi-féle vetület – a kontinensek helyett az óceánok megjelenítése áll a szemléltetés középpontjában – a szakirodalomban jogosan aratott elismerést.

 

A generalizáláshoz…

            A valósággal való egybevetésben minden, a különböző szakdiszciplinákban alkalmazott térképnek fontos ismertetőjegye a generalizálás többé-kevésbé nagymértékű foka. Egy-egy adott méretarányú térkép maximális információmennyiségét a térkép befogadóképességének nevezik. A befogadóképesség korlátozottsága miatt a térképen megjeleníthető információk közül ki kell válogatni azokat, amelyek az adott térkép befogadóképessége mellett még ábrázolhatók, és ugyanakkor a legjellemzőbb, leglényegesebb ismereteket közvetítik a valóságról.

A lényeges ismertetőjegyek kiemelése, a lényegtelentől való elkülönítése egy szűrősorozat működéséhez hasonlítható! Ezt a kiválogatási/szűrési folyamatot nevezik generalizálásnak, amely minden térképalkotás jellemzője, és egyben a legbonyolultabb és legfontosabb térképszerkesztői tevékenység.

            A szerző tengertérképei a generalizálási folyamat harmóniáját jelentik, tankönyvi példaként használhatók.

 

A névrajzhoz…

            A 19. század végére az olvasni-írni tudás iránti igény általános lett Európában. Ez volt az az időszak, amikor a földtudományok általános fejlődésnek indultak és fokozatosan önálló tudományterületekre tagolódtak. A szaktudományos nevezéktan rendszere Európa-szerte szükségszerűen kezdett kikristályosodni.

            Az 1871-ben Antwerpenben rendezett első nemzetközi földrajzi kongresszus a földrajzi nevek egységesítésének problémáival is foglalkozott. A Nemzetközi Földrajzi Unió 1891-es berni 5. nemzetközi kongresszusa a helyi nevek elvének elfogadásával már a Föld egységes térképi bemutatását javasolta egy 1:1 millió méretarányú térképsorozattal, de a szakértők átfogóan csak az ENSZ 1967-es genfi névrajzi értekezletén kezdtek foglalkozni a feladattal:

            Márton Mátyás munkájának célja nem egy nemzetközi nyelv létrehozása vagy a földrajzi nevek országon belüli megváltoztatása, hanem a nemzetközi térképművek névhasználati és névírási gyakorlatának a szabványosítása és átültetése a magyar nyelvbe.

 

Összegzésül…

            Márton Mátyás ... kutatásai során gondosan mérlegelve tárta fel a történeti ismeretanyagot, megfontoltan válogatta és értékelte a természet- és társadalomtudományi szakdiszciplinák adatait, kiérlelt és bizonyított megállapításokat tett, és munkájában – úgy szövegben, mint a térképeken – érthetően foglalta össze tudományos mondanivalóját.

 

Jó szívvel ajánlom az olvasó figyelmébe!

 

Klinghammer István

az MTA rendes tagja

 

Könyv a katalógusban

Keresés


Felhasználói belépés

E L T E     E g y e t e m i     K ö n y v t á r i    S z o l g á l a t         M i n d e n     j o g     f e n n t a r t v a .